Váltó-sáv Alapítvány

2. tanulmányút

 

Második tanulmányút (2018. 09. 20. csütörtök)

A második tanulmányút Hejőkeresztúrra vezetett, ahol a KIP-módszer gyakorlati alkalmazását figyelhettük meg az iskola egy fél napjának keretében.

Az Egyesült Államok iskoláiban bevezetett Complex Instruction módszer olyan heterogén tanulói összetételt feltételező oktatási eljárás, amely eredményesen alkalmazható minden tanuló iskolai sikerességének megalapozásához. A csoportmunka-szervezésen alapuló tanítási módszert húsz éves kutatómunka eredményeként a Stanford Egyetem fejlesztette ki E. Cohen és R. Lotan vezetésével. A módszer célja, hogy minden gyerek tudásszintje emelkedjen, és része legyen sikerélményben az osztálymunka során. Magyarországon a programot a hejőkeresztúri iskola adaptálta és vezette be elsőként Komplex Instrukciós Program néven 2001-ben.

 

A módszer elvei a következők:

 

1. Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, mely minden esetben nyitott végű, több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatot jelent.

 

2. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját teljesítményéért és a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért.

 

3. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg:

 

„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”

„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”

„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”

„Mindig fejezd be a feladatod.”

„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”

„Teljesítsd a csoportban a kijelölt szereped.”

 

A KIP olyan csoportmunka irányító gondolatokat fogalmaz meg, mint például:

 

„Mindenki talál olyan feladatot, melyet maradéktalanul el tud végezni.” vagy „Nincs köztetek olyan, aki mindenhez tökéletesen ért.” Ezek fontos részei a munka indításának, de a két legkézenfekvőbb visszajelzés az, hogy vajon a csoport hány százaléka járul aktív részvétellel hozzá a közös munkához, illetve az, hogy vajon a pedagógus milyen módszereket alkalmaz a

státusproblémák kezelésében.

 

A program jellemzői:

• nem könyvízű, gyakorlatias, a megszerzett ismereteket, tudást alkalmazni hagyó feladatok összeállítása;

• nyitott végű, több megoldás lehetőségét nyújtó, konstruktív feladatok megfogalmazása, melyek a csoportvita kialakulásának feltételei;

• a csoportok közötti versengés elkerülése a differenciált csoportfeladatok összeállításával;

• a képességek sokféleségét megmozgató feladatok összeállítása és ezzel a státuskezelés biztosítása;

• csoporton belüli függőség, de egyéni számon kérhetőség;

• a tevékenységnek az adott tantárgyon belül megfogalmazott központi téma köré szervezése;

• heterogén csoportok kialakítása;

• a szerepek kötelező rotációja;

• az egymástól való függés mélyítése és az egyéni felelősség növelése;

• a gyakorlatok összekapcsolása a központi koncepciók és a nagy ötlet („big idea”) segítségével;

• olyan egyéni képességeket figyelembe vevő egyéni számonkérés, mely a csoportmunka eredményeire támaszkodik;

• a státuskezelés eredményessége miatt KIP óráknak a tanítási órák 20%-ban való következetes alkalmazása;

• a tanár irányító szerepének tanulókra történő átruházása.

 

A tanítási órákat következők jellemzik:

• Mindenkinek egyenlő joga van a feladatban való részvételhez.

• A diákoknak egymásra kell számítaniuk a feladatmegoldás során.

• Olyan diákok is lehetőséget kapnak arra, hogy kipróbálják magukat vezető szerepben, akikre más órákon a visszafogottság, a passzivitás a jellemző.

• A diákok folyamatosan, egész órán tanulnak.

• A diákok lelkesedése az egész órát végigkíséri.

• Nincs fegyelmezési probléma az óra során.

• A program pozitív tulajdonságokat és képességeket

hoz elő a diákokból.

• A hátrányos helyzetű tanulók eredménye javul

 

Témánk szempontjából – lelki egészség, prevenciós programok az iskolai színtéren – igen fontosak azok a módszerek (jelen esetben a KIP-módszer), mely a gyerekek sikerességét, teljesítményét, reális énképét, önbizalmát, a társas kapcsolatokat fejlesztik.

 

 

 

 

 

Second study tour (20/09/2018 Thursday)

The second study trip led to Hejőkeresztúr, where we could observe the practical application of the KIP method within one half day of the school.

The Complex Instruction introduced in United States schools is a heterogeneous learning composition that can be applied successfully to the success of each student's school success. The teaching method based on group work organization was developed by Stanford University under the leadership of E. Cohen and R. Lotan as a result of twenty years of research. The aim of this method is to raise the knowledge level of each child and to be part of the sense of achievement in class work. In 2001, Hungary, the program was adapted and introduced by the Hejőkeresztúri School as the first Complex Instructor Program.

The principles of the method are as follows:

1) Adaption of differentiated, non-routine tasks, which are open-ended at all times, providing multiple solutions for a wide variety of different capabilities.

2) The principle of sharing responsibility includes the individual's responsibility for his own performance and the group's responsibility for the individual's performance.

3) Students' work is controlled through norms and roles. The following standards of cooperation are appeared in joint work:

• „You have the right to receive help within the group from anyone.”

• „It is your duty to help anyone who comes for help to you.”

• „Help others, but do not do the job for them.”

• „Always complete your task.”

• „After you finish your job, clean up the mess.”

• „Complete your assigned role in the group.”

KIP draws up group-work management thoughts such as:

„Anyone can find a job that they can do completely.” or „There is no one among you who knows every task.” They are important parts of starting the job, but the two most obvious feedbacks are the percentage of the group contributing actively to the joint work and the methods used by the teachers handling problems.

Features of the program:

• To create „non-book-flavored”, practical tasks that requires the acquired knowledge and skills.

• Open-ended, elaborating constructive tasks that provide multiple solutions, which are the conditions for the formation of a group venture;

• Compiling tasks to diversify the wide range of skills and thus provide status management;

• Intra-group dependency, but individual accountability;

• Organizing the activity around a central theme within the subject;

• Formation of heterogeneous groups;

• Mandatory rotation of roles;

• Deepening dependence of each other and increasing individual responsibility;

• Linking the exercises through the core concepts and the "big idea";

• An individual assessment, taking individual abilities into account based on the results of group work;

• Consistent use of KIP lessons in 20% of teaching hours due to the status treatment’s efficiency.

• The transfer of the teacher’s leading role to learners.

The lessons are typified by the following:

• Everyone has equal right to participate in the task.

• Students have to count on each other during completing the task.

• Students who are restrained and passive in other classes also have the opportunity to try themselves in a leading role.

• Students are constantly learning through the whole lesson

• The enthusiasm of the students passes through the whole lesson.

• There aren’t any discipline problems during the class.

• The program brings out positive properties and capabilities of the students.

• The results of disadvantaged students are improving.

From our subject’s point of view - mental health, preventive programs on the school scene – those methods (in this case the KIP method), which develops children's success, performance, real self-image, self-confidence and social relationships are very important.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2019 VÁLTÓ-SÁV ALAPÍTVÁNY